Global (English)
HU
AE
BE-fr
BE
BG
CH-de
CH-fr
CL
CY
CZ
DE
EE
ES
FR
HR
IL
IS
IT
ME
MT
NL
PL
RO
RS
RU
SE
SI
SK
UA
UK
IN
TW
LT
El tudja képzelni Norvégiát, mint a világ egyik bortermelő központját? Sci -fi -nek hangzik? Bármennyire is szeretnénk elkerülni, ez valósággá válhat.
Az éghajlatváltozás súlyosan érinti a boripart is. Összefoglaltuk azokat a szempontokat, amelyek szerint a globális felmelegedés megváltoztathatja kedvenc borainkat és a világ borvidékeit a követke
ző évtizedekben.
A borkészítéshez használt szőlőfajták talán a legérzékenyebb növényfajok a világon. Nehéz megszámolni, hogy hány tényező befolyásolhatja párhuzamosan a betakarítás és a bor minőségét párhuzamosan.
A különleges éghajlatú területek nagyjából optimálisak néhány hagyományos és népszerű borszőlő számára. Még nagyon rossz körülmények között sem tudnak túlélni, gyökereiket mélyen az alacsonyabb minőségű talajba ásva, viszonylag gyakran ezek a nem túl optimális körülmények képezik a kiváló minőségű borok alapját.
Úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás miatt néhány évtized múlva eltűnhetnek ezek a különleges területek. Nézzük meg néhány kulcsfontosságú mutatót.
Elég csak ellenőrizni a betakarítás pontos dátumát az elmúlt 20-25 évben, hogy felismerjük, hogy a globális felmelegedés erősen befolyásolja azt az időpontot, amikor a betakarítás pontosan megtörténik. Az előrejelzések szerint az egyes Celsius -fokos emelkedés eredményeként a betakarítás körülbelül egy héttel korábban kezdődik.
Bár vannak olyan szélsőséges területek és szőlőtípusok, ahol a betakarítás napjainkban majdnem egy hónappal korábban történik, mint 25 évvel ezelőtt. Az aratási időszak átütemezése meglehetősen könnyen megoldható, de addig is a klímaváltozás óriási hatással lehet a minőségre is.
Mert az eredmények látványosan azt mutatják, hogy a borszőlő minden fajtája másképp érik a megváltozott körülmények miatt, nem is beszélve az így kapott borok minőségromlásáról.
Hagyományosan a déli és délkeleti szelíd lejtők az ideális szőlőtermesztési területek. A globális felmelegedés miatt ez a hagyomány gyökeresen megváltozhat, például az északi lejtők használatával is.
A másik tendencia az, hogy a borszőlőt egyre magasabb területekre ültetik. Napjainkban a 900 és 1500 méter közötti ültetvények nem ritkák, ráadásul egyes argentin borászok 1500 és 3000 méter közötti szőlőültetvényekkel kísérleteznek.
Bár olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint a rossz talajviszonyok, a váratlan fagyok és a jégeső nagy kihívást jelentenek.
Ha klímánk megváltozik a tényleges utat követve, a legjobb rizling régiók több mint fele pusztulhat el néhány évtized múlva. A pinot noir esetében az előrejelzés hasonló, és a cabernet sauvignon optimális területei is korlátozottak.
Nehéz megbecsülni, hogy ez a folyamat hogyan befolyásolhatja az ízeket, aromákat. Ugyanakkor a skandináv országok, például Norvégia lassan felkészülhet arra, hogy a jövőben a fő borvidékek közé kerüljön.
A klímaváltozás negatív jelei évről évre erősebbek, és a globális felmelegedés lassan sok mindent megváltoztathat, amit megszoktunk és megszerettünk. A hagyományos bortípusok és borvidékek lehetnek egyek közülük.
Lehet, hogy a változás nem egyik napról a másikra következik be, de a negatív folyamat egyértelműen körvonalazódik. Ha közös célunk kedvenc boraink megőrzése, akkor itt az ideje, hogy átgondoljuk, hogyan bánunk környezetünkkel.
